Meleg, kora nyári éjjel van. Várok a belváros belvárosában valami szórakozóhely vagy bár mellett - nem is tudom. Ahol a korsó sört egy ezresét mérik. Ahol a fiatal lányok esténként vadásznak a megváltásra. Ahol minden és mindenki annyira szép és jó hogy gondolkodni sem kell. Sekély ez a víz és húgyszagú. Belvárosi sznobéria. Mit keresek én itt? Aztán rájövök, hogy csak irigy vagyok. Mert én csak a mocskos talponállókban érzem jól magam, hisz a fél fiatalságom bennük maradt valahol. Szégyen? Dehogy... Tapasztalatnak hívják. Szóval irigy vagyok, mert az egyetlen ami eszembe jut félrészegen, hogy beköpök a hely ajtaján. Akkor legalább lenne valami értékelhető is a helyiségben. Tróger egy viselkedés, de legalább kendőzetlenül őszinte.

"Az irigy, ez csak úgy bennünk van, ez nem egy kurva mirigy." Alvin

Aztán egy másik hely. Itt már barátibb áron adják a sört. Beszélgetek valami ügyvéd gyerekkel, aki csak a tényekben és a szabályokban hisz. Valakinek a valakije, a tököm tudja. Ahogy beszélgetünk, egyszer csak azt mondja nekem, hogy én ilyen álmodozó vagyok csak. "Csak"? Hogy folytál volna le anyád lábán... Jó dolgok a tények - mondtam neki -, de ha csak azokat vennénk figyelembe, akkor még mindig a segged vakarnád egy kurva barlangban te... De másnap gondolkodtam kicsit a saját igazságomon. A világ nem az álmodozóké, hanem az álmodni képes cselekedni akaróké.

"De egyet biztosan tudok: a tények csak számba vehető lehetőségek, nem bizonyosságok." Ezt én mondtam, most itt

Ha még nem érezted volna át, akkor csendben megsúgom: nincs tanulság. Részemről legalábbis nincs. Ahogy a megboldogult Heath Ledger mondta az elborult elméjű Joker szerepében a Sötét Lovag c. filmben:

"Úgy néznék én ki mint akinek terve van? Tudod mi vagyok? Egy kocsikat kergető kutya, ha elkapnék egyet nem tudnék vele mit kezdeni. Én csak úgy csinálok dolgokat."

Viszont álljon itt egy dolog, útravalónak. Persze tudom, egy önmagával és élete fejlődésével foglalkozó ember a félisten és a szent tulajdonságainak a keverékével rendelkezik. És nyilván az irigység legapróbb gyökerét is máglyán égette el a rituális pozitív mantra éneklése közben. De most azért mégiscsak úgy érzem itt az ideje szembenézni a saját irigységünkkel. Az abc betűiből összerakott "nem vagyok irigy" kombináció csak néhány kiradírozható karakter. De az érzés, amikor egy helyzet felbasz, na az viszont mocskos sok igazságot rejt.

Ölelés,
Ákos a proli