"Olyan dolgokat veszünk, amikre nincs szükségünk, abból a pénzből, ami nem is a miénk, hogy lenyűgözzünk embereket, akiket még csak nem is szeretünk." Dave Ramsey

Napjainkban az egész világ egy marketinggépezet, ami arra akar rávenni folyamatosan minket, hogy mindent meg kell szereznünk most azonnal, különben nem lehetünk boldogok, sikeresek, elég jók vagy teljes emberek. Felül kell tudnod kerekedni minden külső befolyásoló tényezőn. Meg kell értened, egyetlen életed van, amit úgy tehetsz teljessé, ha kizárólag saját magadra hallgatsz, nem pedig másokra. Porból lettünk és porrá leszünk. Az igazság az, hogy tényleg meztelenül érkezünk erre a világra és ugyanennyire meztelenül is távozunk majd róla. Sokat tanulmányoztam bölcs és idős emberek tapasztalatait az életről, és egytől egyig azt mondta mind, hogy a végén nem az számít majd, milyen tárgyakat és dolgokat halmoztál fel, hanem az, hogy milyen élményeket éltél meg életedben. A tárgyak semmik, lecserélhetők, újraépíthetők, eladhatók, megvásárolhatók, míg az élmények egyszeriek és megmásíthatatlanok. Ha egyszer átéled, a tiéd marad mindörökké. Tudod mi a modern ember valódi tragédiáját? Hogy minden egyes ember a mások elismerésére vágyik. Ez az alapvető igényünk. A reklámipar pedig tudja ezt, így elhiteti az emberrel, hogy meg kell vennie a luxusautót, meg kell vennie a legújabb divat szerinti ruhákat. Elhiteti, hogy csak akkor szerezhetjük meg a másik nem figyelmét, ha ilyen vagy olyan termékek a tulajdonunkban vannak. Őrültségnek hangzik és az is. Évtizedek óta ebben a hazugságban élünk. Ez pedig egy olyan spirált indított el, amiben kishitűvé válnak azok az alsó vagy középosztálybeli családok, akik nem tudják teljesíteni ennek a reklámközpontú társadalomnak az elvárásait. Pedig ez az egész nem igaz. Valójában semmit nem érnek tárgyaink, mert eljutottunk arra a pontra, hogy azok birtokolják az embert. Fantasztikus készülék az iPhone, nem erről van szó, de hogy napokat töltenek egy új verzió megjelenése előtt az emberek a boltok előtt, az kissé nonszensz. Aki ilyenre képes, vajon ott az ember birtokolja a tárgyat, vagy a tárgy birtokolja az ember? Nem ígérhetem, hogy egyszerű menet lesz rájönnöd és megértened, de a tárgyaid semmit nem érnek, ha pusztán azokra alapozod az életed. Nekem is több évbe telt, de ma már tisztábban látom a saját világom. Egyetlen élmény többet ér ezernyi kacatnál, legyen az bármilyen drága is. Mondok egy nagyon egyszerű példát, ezen keresztül meg fogod érteni a lényeget. Van egy átlagos, 1,5-2 millió forint értékű autód. Ezzel jársz minden nap dolgozni, mert hozzászoktál a kényelemhez. De ha ezt az autót eladod, annak az árából legalább 3-6 hónapot tudsz azzal tölteni, hogy körbeutazod a Földet. Elsőre valószínűleg őrültségnek hangzik, de csak a példa kedvéért, hagyd szárnyalni a fantáziád. Vajon mire emlékeznél később? Mi lenne értékesebb? Azok a csodás reggelek és délutánok, mikor a megszokott úton ingázol a munka és az otthonod között? Vagy inkább arra gondolnál vissza csodálattal, hogy milyen fantasztikus utazáson vettél részt?

Nekem volt egy szuper Volvom, amit imádtam, mégis mikor úgy döntöttem, hogy Thaiföldre költözöm, eladtam, mert szükségem volt a pénzre. És utólag a Thaiföldön töltött időre emlékszem szívesebben. :) Joggal, hisz ott írtam meg az első könyvem is.

Ha Te is akarsz magadnak egy példányt "A Siker kulcsa: Boldogság" című könyvből, akkor kattints ide és rendeld meg MOST!