Rúgd fel a szabályokat és felejts el mindenkit. Nem irányíthatják mások gondolatai az életed. Nem felelhetsz meg mindenkinek és nem is szabad erre törekedned. Állj ki a saját gondolataidért és értékrendedért. Ha valaki nem ért veled egyet, az nem a te hibád. Egyszerűen mások vagyunk, ennyi az egész. Amíg mások elvárásainak akarsz megfelelni, addig nem tudsz saját akaratod szerint élni.

Képes lennél elb*szni az egész életed, pusztán a kritikától való félelem miatt? Elég nagy őrültség lenne, nem? Elég sokáig én is mások véleményének a börtönében éltem. Amikor viszont elkezdtem magamra összpontosítani, hirtelen nem is voltak olyan mélyrehatóak a környezetemből érkező negatív reakciók. Hogyan peregnek le a lehúzós vélemények? Először is el kell hinned, hogy tökéletes vagy úgy ahogy vagy. El kell fogadnod tényként, eddig is a tudásodnak megfelelő legjobb döntéseket hoztad az életben, aminek köszönhetően tartasz ott, ahol. Nem hibáztál soha, maximum megtanultál valami új leckét.

Amint ezt a pár sort képes vagy elhinni magadnak, megtetted az első lépést. Ettől függetlenül még bombázni fognak minden negatív dologgal, mert amint valaki eldönti, hogy kimászik a szarosvödörből, a többiek vissza akarják majd húzni. Ha teljes mértékben felvállalod magad, akkor lesznek akik irigyelnek majd. Lesznek akik megutálnak. De ez egy visszajelzés. Visszajelzés, hogy jól csináltál valamit. Én nem a kritikától félek, hanem attól, hogy nem csinálok semmit, amit bárki is kritizálhatna.